ARANYSZÁLLÁS

"ARANYSZÁLLÁS"

-Születèsnapok,évfordulók megünnepléséhez 

-Leány vagy Legénybúcsúk, tejfakasztók megtartásához

-Osztály és baráti találkozókhoz 

-Lovagláshoz

-Pihenéshez , kikapcsolódáshoz

        Kínálunk

helyszínt, szállással!

//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

„Magyar házban a vendéget
szeretettel várják.
Pirosra sült friss cipóval
szívesen kínálják.
Ha nincs cipó, ha nincs kalács
mit tehet az ember,
fogadja a vendéget
meleg szeretettel.”
/magyar népköltés/

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

----KATTINTS A KÉPRE

: ALAP

Arany János fia Alapon: "Arany János fia, Arany László

1892-ben értékesítette kiskastélynak beillő villáját, majd 1893 körül vásárolta meg Alapon a szerényebb adottságú új birtokát.Az időbeli egybeesésből arra következtetek, hogy a gödi vételárat használta fel az alapi Salamon-kastély és 1484 kataszteri holdnyi föld megvásárlásához. Miért éppen a Gödhöz képes nyugalmasabb Alapra esett a választása?" ................

Folytatásért: Kattints a képre!

------------------------------------------------

------------------------------------------------

Arany László és felesége, Szalay Gizella 1893. körül megvásárolta az alapi Salamon-kúriát a hozzá tartozó kiterjedt birtokkal együtt. Az Arany Lacihoz című Petőfi-vers  főszereplőjének alapi honfoglalása alkalmával megkarcolt kúriatörténetről kiderült, hogy izgalmas mélységeket rejt, ezért érdemes az előzményekről is megemlékeznünk!..............

Folytatásért kattints a képre:

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

NÉPOKTATÁSÁBAN"Gyarapodott a tanítók száma: 1901-ben 349, 1904-ben 358, 1908-ban 448 működött a vármegye községeiben. Az új osztálytermek létesítése elodázhatatlan feladat lett, amelyet a felekezetek, a gazdasági szervek, a községi elöljáróságok tudtak megvalósítani. 1901-ben Alap-Aranypuszta (Arany László birtoka),"..........................

Folytatásért kattints a képre:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Alap község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Településszerkezetét tekintve síkvidéki útifalu. A település a Mezőföldön terül el, 10 km-re a legközelebbi várostól, Sárbogárdtól, ahonnan a 6223-as út vezet Alapra. A hazai vasútvonalak közül a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Alap megállóhely. Története A falut besenyő vezérek alapították az Árpád-korban. Első írásos emléke a 13. századból maradt fenn; neve ebben Olup alakban szerepel. Valószínűleg itt élt, vagy innen származott el Alapi Ákos, akit az oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt téki (dégi?) nemeseket vádolt rablással, valamint Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden, Baranya vármegyében kapott földet. 1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nemzetség-beli Tamás fia László szerviense volt. A falu a 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt. Egy 1568-69-ben végzett összeírás szerint akkor még csak 10 nemesi család élt a településen, de ez a szám 1578-ra már 26 nemesi családra nőtt. A 15. századtól a faluban salétromház is működött puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei és Ali pasa katonái is többször megfordultak itt. A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település elnéptelenedett, mert a császári seregek a Kelet-Dunántúl és Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették lakóit, akik különböző dunántúli megyékben találtak új otthonra. Alap akkori birtokosa a Salamon család volt, amely birtokait elzálogosította, és több mint egy évszázadra el is hagyta a falut. A visszatelepülés csak 1688-ban, a megye felszabadulása után kezdődött el. Alap lakóinak száma a visszatelepülés után az alábbiak szerint alakult: 1785-ben még alig haladta meg az 500-at, 1850-re azonban már az 1500-at is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000-et. Ez a lakosságszám azóta folyamatosan csökken. 1960-ban még mintegy 3000 lakója volt a községnek, 2004-ben azonban már 2500-nál is kevesebb. A falu lakói főleg növénytermesztéssel és állattenyésztéssel (szarvasmarha- és lótenyésztés) foglalkoznak. Jelentős a szőlőművelés is, amelyet már a 19. század végén külön rendeletekkel szabályoztak. Nevezetességei Római katolikus templom (barokk stílusú) A falunak régi hagyománya az állattenyésztés, ezen belül is kiemelkedik a lótenyésztés.

Népesség 

A település népességének alakulása: A népesség alakulása 2013 és 2023 között Lakosok száma 1967 1954 1907 1844 1846 1856 2013 2014 2015 2021 2022 2023 Adatok: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (24,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 7,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 9,4% (30,9% nem nyilatkozott). 2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, lengyelnek és görögnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 6,8% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Alap_(telep%C3%BCl%C3%A9s)#T%C3%B6rt%C3%A9nete

---

TÉRKÉP

.Kattins ide >. UTVONALTERVEZÉS

-----------------------------------------------

Az Alapi vasut építéséről egy archív felvétel (VIDEÓ)

----------------------------------------------------------------------

Alap (VIDEÓ)

------------------------------------------------------------------

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat